A szakadék szélére rántotta Európát az ország, amely most történelmi siker kapujában áll

0
50

 

Nyolc év után végéhez közeledik a harmadik görög mentőcsomag, emiatt pedig egyre jobban foglalkoztatja a piaci szakértőket a kérdés, hogy vajon Görögország képes lesz-e az európai hitelezők és az IMF újabb segítsége nélkül boldogulni. Bár a politikai és gazdasági feltételek is adottak, a görög politikusoknak ki kell tartaniuk az elmúlt években végrehajtott reformok folytatása mellett, anélkül ugyanis nem sok jó fog kisülni ebből az önállósodásból. 

2010. május 2-án az eurózónás pénzügyminisztereket tömörítő Eurogroup elfogadta azt a hároméves, 80 milliárd eurós keretösszegű mentőcsomagot Görögország számára, amely nélkülözhetetlen volt az államcsőd elkerüléséhez. A programhoz további 30 milliárd euróval a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is hozzájárult.

Később, 2012 márciusában – mivel a görögök helyzete nem rendeződött – további reformvállalásokért cserébe egy második mentőcsomagot is megszavaztak a görögöknek az euróövezeti pénzügyminiszterek, amelynek keretében 2014-ig összesen 165 milliárd eurónyi forráshoz jutott az ország. Ennek a pénznek a nagy része a görög válság kezelésére létrehozott ideiglenes válságkezelési alapból (EFSF) származott, míg egy kis részét az IMF biztosította.

A második program azonban még mindig nem tudta talpra állítani az országot: fizetésképtelenség és bankválság réme fenyegetett, ezért újabb segítség érkezett. Ezúttal az időközben létrehozott állandó euróövezeti válságkezelési alap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) bocsájtott a görögök rendelkezésére 86 milliárd eurónyi forráskeretet a 2015. augusztus és 2018. augusztus közötti időszakra, amelyet több részletben, reformok teljesítése fejében hívhatott le a görög állam.

A teljes cikk a https://www.portfolio.hu oldalon tralálható.