Akiknek “Magyarország az első”

0
163

 

Az elmúlt évek hanyatlása nem az ügyetlenség és a szervezetlenség, hanem Orbán Viktor akaratának közvetlen következménye. Vélemény.

„Ez a nyolc év jól sikerült, jobban, mint ahogy vártuk” – veregette meg saját vállát évértékelő beszédében a miniszterelnök. Értékelésével szöges ellentétben, a többség az egész rendszerváltást elhibázottnak és sikertelennek tekinti. Holott az indulás évtizedének összképe – különösen a későbbi “elmúlt nyolcévek” tükrében – jóval kedvezőbb.

1990 elkerülhetetlen fordulata történelmi esélyt nyitott. A gyökeres átalakulás eredményeként – a tagadhatatlan problémák ellenére – hazánk és régiónk megkezdte felzárkózását Európához. A felzárkózás mértékét persze – elkerülendő a túlzott leegyszerűsítést – sokféle szempont egymást kiegészítő értékelése teszi lehetővé. Ám az előrehaladás pontosan nyomon követhető a fejlődés különböző mutatószámai alapján. Az 1990 előtti időkről ugyan nincsenek -–vagy szórványosan – a társadalmi intézmények minőségét mérő adatok, ennek ellenére betekintést kaphatunk országunk helyzetének alakulásába, ha olyan társadalmakkal vetjük össze, amelyek jelenlegi állapota hazánk egykori állapotához hasonlítható.

Vegyünk a demokrácia-index változásának konkrét esetét. 1950 táján Magyarország helyzete a mai Észak-Korea állapotaihoz (10 pont), 1960-ben a mai Üzbegisztánéhoz (20 pont), 1970-ben a mai Kubáéhoz (34 pont), míg 1980-ban a mai Mozambik (40 pont) hasonlított. “Legvidámabb barakkunk” fokozatos (relatív) demokratizálódása 1985 táján – mai Fehéroroszország 46 pontos szintjén – érte el a „megvalósult szocializmusban” lehetséges maximumát. Az 1989–92 között lezajló rendszerváltás eredményeként hazánkban a demokrácia – a The Economist demokrácia-indexének skáláján – nagyjából 64 pontosra ugrott. Erről az alapról indult el “hosszú menetelésünk” a liberális polgári demokrácia alapértelmezett intézményrendszerének a megvalósítása felé.

Egy ország haladásának vagy hanyatlásának elfogulatlan megítéléséhez azonban kevés egyetlen – még oly fontosnak látszó – mutatószám. A fejlődést, objektíven, valamiféle kiegyensúlyozott mutatószám (Balanced Scorecard – BSC) rendszerhez hasonló modellel lehetne felbecsülni. A teljes kiegyensúlyozottság követelménye azonban nehéz feladat elé állítja az elemzőket. Elfogadható értékelést elegendőnek látszik négy minőségi tényezőre építeni. Nélkülözhetetlen a demokrácia alakulásának nyomon követése (ezt a “Democracy Index” mutatja), a versenyképesség változásának tekintetbe vétele (ezt a “Global Competitiveness Report” tartja számon), a kormányzás minőségének felbecsülése (ezt a “Worldwide Governance Indicators – WGI” mutatja), és végül, az életminőség szintjének bemutatása (ezt a “Human Development Index”, a HDI adatbázisa kínálja).

Az 1990–2000. időszakban, ezek a mutatók összességben kedvező – a modern társadalmak fejlődésének trendvonalához való felzárkózást mutató – emelkedő pályát rajzoltak fel. Hazánk demokráciájának állapota elérte az európai átlag feletti, 83 pontot, és a többi mutatóban is jelentős előrehaladás történt. A rendszerváltás első évtizedében tehát mind korábbi önmagunkhoz képest, mind pedig globális összehasonlításban, nagy utat tettünk meg. A 21. századba átlépve azonban a kép fokozatosan borúsabbá vált.

A 2000. év – másfél évtized távlatából visszapillantva – egyszerre csúcspont és fordulópont volt. Innentől kezdve lefelé vezetett az út. A “leletek” ugyan csak 2002-től jelzik a hanyatlást, ám a nyilvánosságra került adatok mindig egy évvel korábbi felmérésből származnak, amelynek aktuális értékei a korábbi években hozott intézkedések hatásait tükrözik. Így a rendszerváltást követő általános emelkedés 2000 táján, az első Fidesz-kormány intézkedéseinek hatásait tükrözően fordult hanyatlásba. Az ezt követő 18 évben hazánk önmagához képest és a Kárpát-medencei társadalmakkal összevetve is fokozatosan visszaesett! Az elmúlt 15 év szomorú képet rajzol fel: a 20. század végén még “éllovas” Magyarország, fokozatosan teret veszített és visszacsúszott. A lemaradás globális összehasonlításban is tetten érhető, de különösen szembetűnő szomszédjainkkal – a Kárpát-medencei társadalmakkal – összevetve.

A teljes cikk a http://hvg.hu oldalon olvasható.