Biosz és kémia: nincs elég óra, nincs elég tanár, nincs elég motiváció

0
159

A középiskolai természettudományos oktatás

Köztudott, hogy a magyar diákok nem szerepeltek valami fényesen a PISA-felméréseken, legutóbbi eredményeink különösen sokkolóak voltak. Bár a PISA tesztek eredményével nem feltétlenül érdemes a diákokat nyomasztani, a PISA értékelése számos kérdést von maga után, amelyekkel blogunk is rendszeresen foglalkozik, ezúttal a természettudományos pontszám mögé nézünk. Két dolog kellene a biológia és kémia oktatás sikeréhez: motivált, eltökélt diákok és felkészült, lelkes pedagógusok. Mindkettőből erős a hiány – mondják maguk a szaktanárok, akiket megkérdeztünk.

Gondban a tanárképzés

Jó tíz évvel ezelőtt is téma volt a természettudományos tárgyak egybeolvasztása, amely végül, ha nehézkesen is, de a szakgimnáziukban megvalósulni látszik, azonban az általános problémát ez nem tudja megoldani.

A bolognai rendszer bevezetése után több kérdés is felmerült a természettudományos képzés minőségével kapcsolatban. A tanárképzés kétszakos lett, a hallgatóknak egy főszakjuk és egy mellékszakjuk van, amelynek köszönhetően a mesterszakos hallgatók erősen aszimmetrikus képzésben részesülnek. Emellett a felvételizők körében folyamatosan veszít népszerűségéből a természettudományi képzés, ezzel párhuzamosan pedig csökken a bekerülési ponthatár is.

Ezt megérzik már a középiskolákban is.

Juhász Andrea, a Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium kémiatanára például arról számol be, hogy a természettudományos tantárgyak presztízse megkopott az óraszám csökkenésekkel, miközben, teszi hozzá, az érettségi után jelentős időveszteség és túl költséges dolog az egyetemen, főiskolán oktatni azt a középiskolás tananyagot, ami a tanórákba már nem férhetett bele. Juhászék iskolájában részben úgy küszöbölték ki a problémát, hogy miután az iskola igazgatója felismerte, hogy a természettudományos képzés fontossága nőni fog, az elsők között indított kiemelt természettudományos osztályt. Ezekben az osztályokban például már 9. és 10. osztályban magasabb óraszámban tanítják a természettudományos tárgyakat.

Jó minőségű oktatás nem létezik jó tanárok nélkül. Különösen aggasztó, hogy a bolognai rendszerű tanárképzésben tapasztalható bizonytalanság tovább csökkenti az egyébként is kisszámú fizika, kémia és újabban a matematika tanári pályára jelentkező egyetemi hallgatók számát, és ez hátrányosan befolyásolja a tehetséges hallgatók ilyen jellegű pályák iránti érdeklődését.

A teljes cikk a Tízperc iskolablogon olvasható.