Dél-Alföld maga mögött tudhatja a válságot

1
257

Az Enrawell elemzései alapján, Magyarország dél-alföldi térségéről általánosságban elmondható, hogy a rendszerváltozást követően a városok gazdasági mutatói kedvezően alakultak. Folyamatos fejlődés mutatkozik egészen a 2008-2009-es gazdasági válságig, ami hatalmas visszaesést eredményezett a városok teljesítményében és az emberek életében. A 2010-es évek közepére véget ért a recessziós periódus, 2015-től pedig a mutatók felülmúlták a válság előtt mért szinteket.

A település népessége 1995-höz képest Békéscsabán és Hódmezővásárhelyen 11%-kal, Szegeden pedig 6%-kal csökkent 2017-re. A regisztrált munkanélküliek száma csökkenő tendenciát mutatott a válságig Békéscsabán, Hódmezővásárhelyen és Szegeden egyaránt (Grafikon 1). A változás mértéke Hódmezővásárhelyen kiemelkedik, ahol 1995-ben még 2859 főt regisztráltak munkanélkülinek, addig 2000-ben ez szám már csak 1847 fő, ami 35%-os csökkenést jelent szemben a békéscsabai és szegedi 15%-os eltéréssel.

Graf1

A gazdasági válság leginkább Békéscsabán érzékeltette hatását, 2010-ben a munkanélküliek száma 40%-kal magasabb volt, mint 1995-ben. Ugyanez Szegeden 13%-os, Hódmezővásárhelyen pedig 21%-os eltérést jelentett. A recessziót követően a három város közül Hódmezővásárhelyen csökkent legnagyobb mértékben a munkanélküliek száma, az 1995-os évhez képest 72%-kal (Békéscsaba 42%, Szeged 46%), így 2017-re a városban 791 fő munkanélkülit regisztráltak. Ezek az adatok nem tükrözik azonban a munkanélküliek arányát a település teljes népességéhez képest, aminek vizsgálatakor kijelenthető, hogy Szeged 1995-től kezdődően 3-4% körüli munkanélküliséggel rendelkezett, a legnagyobb kilengés pedig Hódmezővásárhely esetében tapasztalható (2010: 7%; 2017: 2%). Békéscsabán a válságot leszámítva (7%) stabilan 3-4% volt a munkanélküliek aránya a település népességéhez viszonyítva (Táblázat 1).

Táb1

Mind a három vizsgált város esetében folyamatos, lassú csökkenést mutat az adófizetők száma az 1995-ös évtől kezdődően. A település népességének változása ezzel egyenes arányban csökken, így kijelenthető, hogy a két mutató egymással összhangban van. Ezzel szemben az adófizetők aránya növekszik mind a három vizsgált településen. A vizsgált időszak alatt 4 százalékpontos növekedést produkált Békéscsaba és Hódmezővásárhely, Szeged esetében pedig 1 százalékpontos javulás érhető tetten (Táblázat 2).

Táb2

Ezzel összhangban, de arányait meghaladva, a lakosok belföldi nettó jövedelme töretlenül növekszik nominális értékben, aminek a 2008-tól kezdődő válság sem tudott gátat szabni. A fejlődés mértéke nagy, általánosan az egy főre jutó belföldi nettó jövedelem értéke meghatszorozódott 2017-re az 1995-ös adatokhoz képest. A városok között releváns eltérés e tekintetben nem figyelhető meg. Miközben Szeged városában az adófizetők aránya kisebb mértékben bővült, mint a másik két város esetében, addig az egy főre jutó belföldi jövedelem mértéke arányosan megegyezik Békéscsaba és Hódmezővásárhely növekedési ütemével (Grafikon 2).

Graf2

A vállalkozások értékesítési nettó árbevételének tekintetében különböző utat jártak be a városok 1995-2017 között. Békéscsabának 1995-ben nettó 78 milliárd árbevétele volt, aminek folyamatos növekedésében csak 2010-ben történt visszaesés (2005-höz képest több mint 15%-os), de 2015-ben jelentős javulást ért el (nettó 256 milliárd forint), ami minimális emelkedést, inkább stagnálást mutat a 2017-es évben. Hódmezővásárhely esetében hasonló fejlődési pályát tapasztalhatunk, de 2017-re megháromszorozódott az értékesítés nettó árbevétele a 2015-ös eredményekhez képest. Az ugrásszerű növekedés köszönhető az olyan vállalkozások megnövekedett árbevételének, mint az Országos Dohányboltellátó Kft. (2017-ben 542,925 milliárd forintos árbevétel[1]). Továbbá ez szintén igaz az építőipar és a mezőgazdaság szegmensére egyaránt a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Hódmezővásárhelyi Térségi Szervezetének elnöke szerint.[2] (Bár a számok alapján valószínűleg minden más árbevétel hatás eltörpül a Dohányboltellátó mellett. – megjegyzés: Szebeni Dávid, Enrawell) A város gazdasági fejlődéséhez hozzájárul az időszak alatt már futó, és mind a mai napig tartó Modern Városok Program is.[3] Szeged nettó árbevétele értékesítésből egészen a válságig növekvő tendenciát mutat. A következő időszakra sikerült kikerülni a recesszióból, de a válság előtti értéket 2017-ben még nem érte el.

Táb3

Az egy főre jutó adózás előtti eredmény megerősíti az előbb elhangzottakat (Grafikon 3). Békéscsaba a vizsgált időszakon belül folyamatosan növekedést ért el, a válság után pedig több mint duplájára növekedett a mutató értéke a 2010-es eredményekhez képest (80 ezer forintról 179 ezer forintra). Hódmezővásárhelyre a gazdasági válság nagy hatást gyakorolt, az egy főre jutó adózás előtti eredmény 2010-re a 2005-ös eredményhez képest 37%-kal csökkent, de 2015-re már meghaladta a 2005-ös szintet, és 2017-re kiugró eredményt ért el (340 275 forint/fő). Szeged ezzel szemben 2015-ig bezárólag állandó és jelentős növekedést ért el. E tekintetben, azonban 2017-re nagymértékű visszaesés tapasztalható a 2015-ös adatokhoz képest (440 ezerről 341 ezerre csökkent az egy főre jutó adózás előtti eredmény). Mélyebb kutatás keretében érdemes lehet megvizsgálni, hogy a három város egymás teljesítményére milyen hatást gyakorol, esetleg Hódmezővásárhely kiugró teljesítménye gyakorolt-e elszívó-hatást Szeged városára.

Graf3

A városok biztonsága nőtt mind a három településen 2010-2017 között, az 1000 főre jutó regisztrált bűncselekmények szempontjából (Grafikon 4). A legnagyobb javulást Szeged városa mutatja, ahol a bűncselekmények száma 2010-es adatok majdnem 65 százalékára csökkent (Hódmezővásárhelyen ugyanez az adat 59 százalékára, Békéscsabán 39 százalékára csökkent). A bűncselekmények számának csökkenő tendenciája nem csak a település népességére van pozitív hatással, hanem vonzó képet is adhat a befektetőknek, vállalkozóknak arról, hogy mennyire élhető a város, ami fontos tényező lehet egy potenciális beruházás során.

Graf4

Vállalkozások terén általánosan elmondható, hogy a 2000-es évektől kezdődően az összes regisztrált gazdasági szervezet száma stabil növekedésnek indult. A gazdasági válság hatására minimális csökkenés (majd utána minimális növekedés), inkább stagnálás tapasztalható a vállalkozások számában mind a három város esetében a vizsgált időszakban. Az ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalkozások ezzel szemben turbulens változáson mentek keresztül (Táblázat 4). Az e tevékenységgel (ingatlanügyletek, bérbeadás) foglalkozó vállalkozások száma meredeken esett az 1995-ös évek adataihoz képest 2000-re, a csökkenés azóta is folyamatos. 2017-ben a 2000-es számokhoz képest 25-35 százalékos fogyatkozás tapasztalható.

Táb4

A KKV-k közül a 20-49 fős regisztrált társas vállalkozások számának változásában kiugró értékeket nem, a nagyvállalatok számát tekintve viszont jelentős eltérést tapasztalhatunk. Az 1995-ös évhez képest mindhárom városban jelentősen csökkent a 250-499 főt foglalkoztató regisztrált vállalkozások száma egészen 2010-ig, ahonnan stagnálás érzékelhető (Grafikon 5).  A legnagyobb visszaesés Békéscsabán történt, ahol 18-ról 3-ra csökkent a vállatok száma. Hódmezővásárhelyen és Szegeden 2017-re körülbelül a harmadára esett vissza az ekkora méretű vállalkozások száma az 1995-ös adatokhoz képest. Az 500 vagy annál több főt foglalkoztató vállalkozások esetén drasztikus változás nem történt, Békéscsaba esetében 2-3, Szeged esetében pedig 7-8 között mozog a számuk, Hódmezővásárhelyen 2015-ig egy darab volt, de 2017-re ez már háromra növekedett. A vállalkozások száma arányos a települések népességével a három város összehasonlításában.

Graf5

Összességében elmondható, hogy a vizsgált városok gazdasági mutatóit tekintve folyamatos fejlődés tapasztalható a 2010-es évektől kezdődően. A három település közül Hódmezővásárhely arányait tekintve nagyobb javulást ért el a munkanélküliség visszaszorítása és a vállalkozások nettó árbevétele terén, mint Békéscsaba vagy Szeged. Az elkövetkezendő években érdemes lehet nagyobb figyelmet fordítani ennek a térségnek, mivel a tervezett beruházások (mint a déli vasút megépítése, vagy a Modern Városok Program) tovább élénkíthetik a városok gazdasági életét.

Az elemzés az 1995-2017 közötti időszakra terjed ki a NAV, KSH, Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium adatainak felhasználása alapján.

[1]https://www.ceginformacio.hu/cr9310474193?fbclid=IwAR32WrDg8SCIcdhW3Cz2csjVi9ZVWb9tErAOtgwHvlILnUCkU06zB7vuF50

[2] http://www.vasarhelyitv.hu/hirek.php?hir=12136

[3] https://www.hodmezovasarhely.hu/22-uj-beruhazas-a-modern-varosok-programban