Dráma a tőzsdéken – Ez még csak az első figyelmeztetés

0
34

 

Zuhanás, dráma, történelem, tisztítótűz, szakadás, pánik. A nemzetközi tőzsdei sajtóhoz hasonlóan mi sem fukarkodtunk az elmúlt órákban az extrém kifejezésekkel, közelről nézve tényleg nem mindennapi dolgok történtek, főként úgy, hogy az elmúlt években nem voltunk elkényeztetve nagyobb mértékű, globális hatású tőzsdei korrekciókkal. Egy kicsit hátrébb lépve, a dolgokat távolabbról nézve azonban nem történt semmi különös, egyszerűen csak annyi, hogy megkaptuk az első figyelmeztetést, ettől a bulinak még nem kell véget érnie. 

Az elmúlt hetekben elindult, tegnap és ma begyorsult esés könnyen félrevezető lehet. Főként, ha valaki az elmúlt hetekben vásárolt longokban ül, akkor gondolhatja azt, hogy menekülni kell a részvénypiacokról, pedig ha egy kicsit hátrébb lépünk, könnyen belátható, hogy érett már egy nagyobb korrekció. Nézzük csak meg a Dow Jones havi grafikonját! A rali 2009 márciusi indulása óta értelmezhető korrekció nem volt, és bár a 2010-es és 2011-es, de főként a 2015-ös lefordulások igencsak ijesztőek voltak, távolabbról nézve csak átmeneti megingásoknak nevezhetjük őket.

A mostani esést hosszú ideje példátlanul nyugodt időszak, szinte visszaesés nélküli emelkedés előzte meg, ráadásul az elmúlt két évben elképesztően meredek volt már a részvénypiaci árfolyamok felfutása, vagyis csak idő kérdése volt, mikor jön egy nagyobb korrekció. Ezt támasztotta alá az is, hogy egyes indikátorok olyan extrém értékeket mutattak, amire korábban nagyon ritkán volt példa, elég csak megnézni a Dow Jones vagy az S&P havi RSI-jét, a 90 feletti érték jól mutatta, innen heves esésnek kell jönnie, a történelmi analógiák is ezt mutatták, meg is érkezett korrekció.

És persze könnyű érveket állítani a zuhanás mögé, a sok esetben már inkább magas részvényárazások, az emelkedő kamatkörnyezet több csatornán keresztül kifejtett negatív hatásai, vagy a több szektort is érintő masszív diszruptív átalakulások könnyen megijeszthetik a befektetőket, akik közül sokan hatalmas profitra tehettek szert az elmúlt években, így egyrészt van mit veszíteniük, másrészt a kiszállás sem olyan fájdalmas. Ettől még szó sincs olyan helyzetről, mint a 2007-2008-as, a világgazdaság sokkal robosztusabb, a vállalati mérlegek sokkal ütésállóbbak, és a jegybankárok is kiismerték már a piacok működését, tudják, hogyan kell támogatni a tőkepiacokat, legfeljebb elmaradnak majd a kamatemelések, vagy újra beindítanak majd eszközvásárlási programokat. Ennek az egésznek jó vége lesz? Nyilván nem. De egyelőre nem úgy tűnik, hogy közel lennénk a végítélethez.

A teljes cikk a https://www.portfolio.hu oldalon olvasható.