Északkelet-Magyarország: Növekedési centrum vagy visszaesés?

0
174

Az Enrawell ezen elemzésében a Debrecen, Miskolc és Nyíregyháza települések gazdasági mutatóit vizsgálja az 1995-2017 közötti időszakban. A kutatás alapvető változásokat és eltéréseket mutat be az adott település eltelt évei között, illetve a három város összehasonlításán keresztül érzékelteti az eltéréseket és azok mértékét.

A települések népességének változása eltérő tendenciát mutat a három város tekintetében. 1995-ben Debrecen 214 ezer, Miskolc 195 ezer, Nyíregyháza 119 ezer lélekszámú város, 2017-re ezek az adatok Debrecen és Miskolc esetében 204 ezerre, illetve 161 ezerre csökkentek. Nyíregyháza esetében stagnálás tapasztalható, illetve 2017-ben minimális növekedés figyelhető meg a 2015-ös adatokhoz képest. Ezzel szemben mind Miskolc, mind Debrecen városának népessége folyamatosan csökkent. A változás mértéke Miskolcon drasztikus (Grafikon 1), az 1995-ös adatokhoz képest a település népessége 17,61%-kal csökkent 2017-re, továbbá nincs érdemi eltérés a csökkenő tendenciát tekintve a válság előtti, alatti és az azt követő időszakban. Debrecennél ugyanez az érték 2017-re összesen közel 5 százalékos népességfogyást mutat 1995-höz képest.

Grafikon 1: Debrecen, Miskolc és Nyíregyháza népességének változása Grafikon1b

Forrás Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai alapján saját szerkesztés

A regisztrált munkanélküliek száma a vizsgált településeken egészen a gazdasági válságig csökken, majd 2010-re számuk meghaladja az 1995-es értékeket. A válság előtti szintet Debrecen és Nyíregyháza csak 2017-ben érte el abszolút értékben, Miskolc esetében ezt már 2015-ben elérte, ugyanakkor, ahogyan az előző bekezdésben szerepelt, Miskolc népessége meglehetősen csökkent. A munkanélküliek száma a települési népesség arányában már tisztább képet mutat a valós helyzetről (Táblázat 1). A 2010-es adatok kiugró értékét követően mind a három városban csökkent a munkanélküliek aránya. 2017-ben Debrecenben a népesség 3,85%-át, Miskolcon 3,55%-át, Nyíregyházán pedig 2,69%-át teszik ki a munkanélküliek, ami az országos 4,5 százalékos munkanélküliségi arányhoz képest jó eredmény[1].

Táblázat 1: Munkanélküliek aránya Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza településeken

Táblázat1

Forrás: Pénzügyminisztérium adatai alapján saját szerkesztés

Kedvezően alakult a városok adófizetőinek aránya a vizsgált időszakban, míg ez a szám 1995-ben 41-42%, addig 2017-re 48-51%-ra emelkedett. Nominális értéken a települések összes belföldi jövedelme is kitartó növekedést mutat. A települések között jelentős eltérés nem tapasztalható a belföldi jövedelem 1 főre jutó számait tekintve (Grafikon 2).

Grafikon 2: Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza összes belföldi jövedelme

Grafikon2

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai alapján saját szerkesztés

A településen bejegyzett vállalkozások nettó értékesítése határozottan növekszik, mindhárom településen meghatszorozódott nominális értékben. Az adatok egy főre megadva már árnyaltabb képet mutatnak a városok sorrendjéről. Általánosságban növekedés tapasztalható a vizsgált településeken 1995-2017 között (Grafikon 3), ez alól egyedül Nyíregyháza jelent kivételt, ahol 2015-ben az egy főre jutó értékesítés nettó árbevétele 7,76 millió forint volt és 2017-re ez már csak 6,47 millió forintot ért el. A visszaesés a 2015-ös kiugró értékhez képest szembetűnő, Debrecen és Miskolc növekedési ütemével összehasonlítva az adott évi fejlődés arányaiban nem eltérő.

Grafikon 3: Vállalkozások értékesítésének nettó árbevétele 1 főre bontva

Grafikon3

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal

A város élhetőségét nem csak a gazdasági mutatók és a település népességének változása mutatja, hanem olyan faktorok is, mint a közbiztonság és a vele kapcsolatba hozható regisztrált bűncselekmények száma. E tekintetben a vizsgált településeken jelentős javulás érhető tetten. Debrecenben 2010-ben még több mint 21 ezer bűncselekményt regisztráltak (ami kiugró érték a többi város adataihoz képest), 2017-re ez közel 4 ezerre csökkent. Miskolcon 2017 re ugyanezen adat harmadára csökkent, Nyíregyházán pedig megfeleződött a regisztrált bűncselekmények száma. A település népességét is figyelembe véve az 1000 főre jutó bűncselekmények száma 2010-ben Miskolcon volt a legkedvezőbb, 2015-ben és 2017-ben pedig már Debrecenben (Táblázat 2).

Táblázat 2: Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza 1000 főre jutó bűncselekményeinek száma

Táblázat2

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

A településeken regisztrált vállalkozások száma ugyancsak eltérő eredményeket mutat. Összességében a településeken folyamatos bővülés figyelhető meg, ha 1000 főre vetítve vizsgáljuk a vállalkozások számát, de Miskolc esetében 2010-től stagnálás tapasztalható, a másik két városnál pedig enyhe növekedés az előző adatsorokhoz képest. A legtöbb vállalkozást 1995 óta Nyíregyházán regisztrálták 1000 főre vetítve, 1995-ben 125 és 2017-ben 220 darab. A legkevesebbet pedig Miskolcon 1995-ben 100 és 2017-ben 146 darab.

Grafikon 4: Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán regisztrált vállalkozások

Grafikon4

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

A regisztrált társas vállalkozások száma az ingatlanügyletek területén hasonló tendenciát mutat, mint a dél-alföldi nagyvárosok.[2] A rendszerváltozás óta folyamatos csökkenés tapasztalható. A 2000-es évektől ez a tendencia lassulni látszott, ám a gazdasági válság nagy hatással volt az ingatlanpiacra is, illetve a változásban szerepet játszhatott a tevékenységi körök cégjogi szabályozásának változása. A recessziót követően viszont megállni látszik a fogyás, 2015 és 2017 adatai között enyhe eltérés figyelhető meg.

Grafikon 5: Regisztrált ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalkozások száma

Grafikon5

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

A 20-49 fős regisztrált társas vállalkozások számának alakulása a városok gazdasági szerkezetének változására utalhat, Debrecen és Nyíregyháza esetében hasonló tendencia figyelhető meg a vizsgált időszak alatt (Grafikon 6). A vállalkozások számának növekedését a válság állította meg, 2010 után számuk folyamatos csökkenést mutat. Miskolcon a mutató ezzel szemben folyamatos változást jelez. 1995-2000 közötti erős visszaesést 2005-ig számottevő bővülés követte, ami után egészen 2015-ig drasztikus csökkenés ment végbe a számukat tekintve. Ellentétben a másik két településsel Miskolcon bővült 2015-2017 között a 20-49 főt foglalkoztató regisztrált vállalkozások száma, ez azonban még nem érte el a válság előtt szintet.

Grafikon 6: Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán regisztrált 20-49 fős vállalkozások

Grafikon6

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

Az 500 vagy annál több főt foglalkoztató vállalkozások esetében viszont mindhárom település különböző pályát járt be 2005-2017 között (Grafikon 7). Nyíregyháza példáján folyamatos emelkedést figyelhető meg, 2005-ben még csak egy, 2017-re pedig már 7 ilyen vállalkozásról beszélhetünk, ami az egyenletes növekedés mellett azért is kiemelendő, mert Debrecen városában is 7 darab ilyen méretű vállalkozást regisztráltak 2017-ben (2005-ben még 9 darab), ahol a válságot követő visszaesést követte enyhe emelkedés. Miskolcon éreztette leginkább hatását a válság, ahol már 2010-re nagy visszaesés érzékelhető (10-ről 6-ra), viszont a következő években a növekedés mértéke felülmúlta a másik két település bővülését, és megduplázta a 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozásainak számát. Ennek egyik kulcseleme lehet a sikeres települési gazdaságpolitika, az új ipari park elkészülése is. [3]

Grafikon 7: Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán regisztrált 500 vagy több fős vállalkozások

Grafikon7

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

Összességében a térség települései vegyes képet mutatnak. A három város közül Nyíregyháza fejlődése kiemelendő, mert nem csak saját mutatóin volt képes pozitív változást elérni, hanem település arányosan a másik két várossal összehasonlítva is jobb eredményeket produkált. Miskolc lejtmenete figyelhető meg a település drasztikus népesség csökkenéséből, ugyanakkor megfelelő szakpolitikai és gazdasági intézkedésekkel a folyamat megállítható és visszafordítható, erre jó példa lehet a vonzó körülmények megteremtése a vállalkozások számára, mint például az ipari park kialakítása. Debrecen fejlődése sem elhanyagolható, stabil és rugalmas gazdasági szerkezetre vall, hogy a válság mérsékelten befolyásolta a település gazdasági mutatóit. További kutatások fényt deríthetnek arra, hogy miért éppen Miskolc járt be sok esetben más utat, mint a térség másik két nagyvárosa, illetve feltárni azt, hogy a városvezetés kezében milyen eszközök állhatnak rendelkezésre egy gazdaságilag kedvezőtlen folyamat megállítására és megfordítására.

Az elemzés az 1995-2017 közötti időszakra terjed ki a NAV, KSH, Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium adatainak felhasználása alapján.

[1] http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/mun/mun1703.html

[2] http://www.discussio.hu/del-alfold-lendulet/

[3] https://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagi-centrumma-valna-miskolc-2-809571/

Pásztor Gábor
Pásztor Gábor Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politikai elemzőként. Jelenleg az Enrawell Consulting Kft. elemző munkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem House of European Affairs and Diplomacy diákszervezetének stratégiai elnöke.
Megosztás
ElőzőDél-Alföld maga mögött tudhatja a válságot
KövetkezőFelzárkózás Cegléd térségében