Felzárkózás Cegléd térségében

0
82

Nagy utat tett meg Cegléd és térsége az 1990-es évek közepe óta. Az Enrawell Consulting területi gyorselemzésében Cegléd, Nagykőrös és Szolnok néhány gazdasági mutatóját hasonlította össze. Az összehasonlításhoz Ceglédre és Szolnokra a közelségen túl azért esett a választás, mivel mindkét város az épülő M4 gyorsforgalmi út tengelyén helyezkedik el. Nagykőrös pedig mind az M4, mind Kecskemét ingatlanpiaci vonzáskörzetének szélén helyezkedik el, miközben Ceglédhez hasonlóan Pest megyéhez tartozik, így a környező megyék településeihez képest szintén kevesebb uniós támogatással gazdálkodhatott. A hasonló fejlesztéspolitikai helyzet általában hasonló fejlődési utat is eredményez, ezért Cegléd-Nagykőrös gazdasági mutatói a szűkebb térség sorsát is jól jelzik.

Az ország településeinek nagy részére jellemző a népesség csökkenése. A csökkenés mértékében azonban nagy különbségek lehetnek. A három város közül Cegléd teljesített a legjobban 1995-2017 között időszakban. Még Szolnok lakosságának több, mint 12 százalékát vesztette el, addig Cegléden ez a 4 százalékot sem érte el. Ez Cegléd fokozottabb megtartó erejére utal, amelyet alátámaszt, hogy a közelebbi Nagykőrös kétszer akkora arányban veszítette el lakosait, mint Cegléd. Ehhez a számításhoz elsődlegesen a NAV adatait használtuk, mivel a KSH adataiban időnként olyan, trenddel ellentétes ugrások vannak, amelyek inkább módszertani okokat, mint valós változást sejtetnek. Mindemellett a KSH adataival elvégezve a számítást Nagykőrös és Szolnok helyet cserél, ám Cegléd Debrecennél jobb értékét ez nem módosítja.

CegNAgykSZollakosság

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai alapján saját szerkesztés

A népességen belül az összes adófizető aránya trendszerűen emelkedett mindhárom városban, ami megfelel az országos folyamatoknak. Közel 52 százalékos aránnyal ez a térségben Szolnokon a legmagasabb, ám az időszak mélypontjához képest (2005: 37 %) Cegléd mutatta a legnagyobb emelkedést. 2017-re Nagykőrösön és Cegléden gyakorlatilag megegyezett az adófizetők aránya, ami a hasonlóságokat erősíti.

C-N-SZ_Összes adófizető arány település népességében

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai alapján saját szerkesztés

Az egy lakosra jutó összes nominális éves belföldi jövedelem Szolnokon volt a legmagasabb. Az 1,4 millió forint kevésnek tűnhet azonban nem szabad elfeledkezni róla, hogy az összes városi beföldi jövedelmet osztottuk a teljes lakossággal, amelyben a jövedelemmel nem rendelkezők is benne vannak. Az igazán érdekes a városok közötti jövedelmi szintek különbségének összehasonlítása. 1995-ben az egy lakosra jutó éves jövedelem a megyeszékhely Szolnok szintjének 68,5 százaléka volt Cegléden és 60 százaléka Nagykőrösön. 2017-ben viszont ez az érték Cegléd esetében majdnem 84 százalék, Nagykőrösön pedig 79 százalék. Megállapítható tehát, hogy szembetűnő a megyeszékhelyhez való felzárkózás.

C-N-SZ_Összes belföldi jövedelem per fő

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai alapján saját szerkesztés

A vállalati szféra gazdasági erejét vizsgálva az látható, hogy az egy lakosra jutó összes városban megtermelt árbevétel 1995-ben a szolnoki érték felét sem érte el, sőt alig haladta meg annak 40 százalékát Cegléden. A felzárkózás során ez 2017-ben Cegléden közel 74 százalék volt. Nagykőrös helyzete érdekes, mivel bizonyos években lakosságszámarányosan még több árbevétel is keletkezett, mint Szolnokon. 6,45 millió forint értékkel azonban Szolnok 2017-ben visszavette vezető helyét.

C-N-SZ_Értékesítés nettó árbevétele 1000ft per fő

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai alapján saját szerkesztés

Az évek alatt a regisztrált gazdasági szervezetek száma és az 1000 főre jutó darabszámuk is emelkedést mutat, azonban ezek nagy része mikrovállalkozás. A 250 főnél többet foglalkoztató vállalatok száma a három településen mindenhol stagnál vagy csökken. Mindez pedig atomizálódott vállalati szférára utal, bár helyenként erősödés is tapasztalható a 20-249 főt foglalkoztató méretű vállalatok körében. Cegléden és Szolnokon az M4 épülése várhatóan lendületet ad majd a vállalati bővüléseknek és nagyberuházók letelepedésének. Nagykőrös azonban elhelyezkedése miatt inkább ennek másodlagos hatásaiból részesülhet az erősödő ceglédi, szolnoki partnerek nagykőrösi cégektől beszerzett növekvő megrendelésállományának révén.

C-N-SZ_Gazdasági szervezetek száma

C-N-SZ_Gazdasági szervezetek száma 1000 főre bontva

Forrás: KSH, Területi statisztikai adatok alapján saját szerkesztés

A település prosperitásával kölcsönös összefüggésben lévő 1000 főre jutó ismertté vált bűncselekmények száma csökkenő tendenciát mutat. Ebben a mutatóban Cegléd tekinthető a legbiztonságosabbnak, Szolnok pedig a harmadik helyen tartózkodik. Mindemellett az adatok mögé nézve elmondható, hogy a bűncselekmények közül a közlekedési bűncselekmények száma a térségben emelkedett.

CegNAgykSZolbűncselekmény

Forrás: KSH, Területi statisztikai adatok alapján saját szerkesztés

Összefoglalva a fentieket, az elmúlt több mint húsz évben egy gazdaságilag felzárkózó Cegléd-Nagykőrös képe rajzolódik ki, még Szolnok – bár megyeszékhelyként őrzi központ szerepét  –  lassabb fejlődést mutat, mint néhány vele azonos vagy gyengébb helyzetből indult megyeszékhely (például Nyíregyháza). Ennek számos oka lehet, amelynek feltárása részletekbe menő, külön kutatást igényelne.

Társszerző: Pásztor Gábor, Enrawell Consulting Kft.