Fénysebességre kell kapcsolnia Magyarországnak

0
37
Dél-Kelet Ázsia. Sikeresen felzár- kózott EU országok. Szükséges felzárkózási ütem. A GDP/fő átlagos felzárkózási üteme 1991 és 2015 között (EU-28-hoz viszonyítva, PPP alapon, százalékpont) Forrás: WDI, Eurostat USA-hoz viszonyítva, KR ( ), SG( ), TW( ), AU( ), FI( ), IE( ) Magyar Nemzeti Bank.

 

Magyarország sikeres gazdasági felzárkózása érdekében szükséges, hogy a fejlődés mennyiségi tényezőiről a hatékonyságra és a minőségre kerüljön át a hangsúly. Ehhez szemléletváltásra és innovációkra van szükség nemcsak a magánszektorban, hanem az állami szférában is. Utóbbi területen több sikeres reform történt, például az adórendszer átalakítása és az adóelkerülés visszaszorítása, de a szabályozások, ügyintézések még számottevően egyszerűsíthetőek lehetnének, ami erőforrást szabadítana fel a magánszektor és az állam részéről is. A vállalati szektorban a fő kihívás a termelékenység javulása és a kkv-k versenyképességének, exportképességének fejlesztése. Mindkét szférában a megoldás egyik kulcsa a digitalizáció lehet, ami kisebb ráfordítással (de magas szintű humán tőke bevonásával) hatékonyságugrást eredményezhet.

 A Magyar Nemzeti Bank 2017. október végén első alkalommal publikálta Magyarország gazdaságának és társadalmának strukturális területeit részletesen vizsgáló Versenyképességi jelentését. Ötrészes cikksorozatunkban a jelentés által lefedett versenyképességi dimenziókat, illetve azok fő megállapításait ismertetjük. A cikksorozat harmadik részében az állami versenyképességre, a vállalati szektorra és az innovációs fejlesztésekre fókuszálunk. Írásunkban összefoglaljuk az ezekben a dimenziókban elért eddigi eredményeket, és azonosítunk olyan területeket, ahol további fejlődésre van szükség.

1. Az állami szektor versenyképessége

Az állam meghatározó szerepet tölt be a gazdaságban, működésével és szabályozó erejével az egyik legfontosabb alakítója egy ország versenyképességének. Az állam egyes szolgáltatások területén az egyik legnagyobb szereplő és egyben foglalkoztató is. A versenyképesség szempontjából kulcstényező, hogy az állam a szabályozói és üzleti környezet alakításával milyen klímát teremt a vállalkozások és más gazdasági szereplők számára. A versenyképesség javítása érdekében számos szabályozási területen történt változás az elmúlt években. Az adórendszerben végrehajtott reformok, a rejtett gazdaság visszaszorítását célzó intézkedések, valamint a digitalizáció területén bekövetkezett fejlesztések a versenyképesség javulását eredményesen célozták.

Az állami bürokrácia mérete a fegyelmezett költségvetési gazdálkodásnak köszönhetően 2013-tól folyamatosan csökken, azonban továbbra is számottevően meghaladja az uniós és régiós átlagot. Az állami bürokrácia méretét az állami közigazgatási kiadások szintje jól tükrözi, miután a mutató döntően bérjellegű kiadásokat tartalmaz. Bár ezen kiadások GDP-arányos mértéke 2013-ről 2015-re 2,5 százalékpontot csökkent, továbbra is magasabb, mint a régióban. A közigazgatás hatékonyságának további növelése irányába hatnak a bürokrácia csökkentése érdekében tett intézkedések. A takarékosabb gazdálkodás és a hatékonyság növelése érdekében 2016-tól a megyei és fővárosi kormányhivatalokban bérsávok kerültek meghatározásra egy új besorolási és bérezési rendszer keretében, ami jobban ösztönöz a teljesítményre, mint a korábban működő bértáblás rendszer. Az állami közigazgatás hatékonyabb működéséhez az is hozzájárult, hogy 2016-ban 90 állami háttérintézménynek a működését vizsgálta meg a kormány, melyeknek mintegy fele jogutódlással megszűnt, így csökkentve a párhuzamosságokat és a bürokráciát.
Az adóreform keretében a munkát terhelő adókról a fogyasztási adókra történt súlypontáthelyezés nemcsak a foglalkoztatási fordulat elérését támogatta, hanem a termelést is olcsóbbá tette és javította a külső versenyképességet. A munkát terhelő adók csökkentését költségvetési szempontból a fogyasztási adók növelése ellensúlyozta, amelyhez a közteherviselés egyenlőbb elosztását célzó válságadók bevezetése is hozzájárult. A kisvállalkozások terheinek enyhítését segítő kedvezményes adózási formák (KATA, KIVA) bevezetése, a társasági adókulcs egységesítése és 9 százalékra történő mérséklése beruházásösztönző hatásukkal javították a vállalkozói környezetet, egyszerűbbé tették az adózást és segítették a gazdaság fehéredését. A vállalatok teljes adórátája 2005 és 2015 között mintegy 13 százalékponttal csökkent, így már alacsonyabb a régiós átlagnál, de az EU átlag eléréséhez a munkát terhelő adók további csökkentése szükséges.
A teljes cikk a https://www.portfolio.hu oldalon olvasható.