Simicska Lajos, a magyar politikai gengszterizmus atyja elvonul, de életműve még sokáig velünk marad

0
33

2018 júliusának elején, nagyjából 30 év után véget ért Simicska Lajos politikai-gazdasági karrierje Magyarországon. A Fidesz korábbi legbefolyásosabb háttérembere, volt pénztárnoka és gazdasági igazgatója mindenét eladja, vagyona fegyverhordozóján keresztül Orbán Viktor környezetéhez kerül. Ez jelentős esemény Magyarország történetében, mert

Simicska Lajos az újkori magyar demokrácia egyik legkártékonyabb figurája volt,

a kilencvenes évek derekától kezdve – Orbán Viktorral oldalán – módszeresen építette a korrupt pártfinanszírozás, az átláthatatlan céghálók közpénznyelő rendszerét. Simicska volt a „mastermind” az MSZP és a Fidesz között köttetett nagykoalíciós alkuk, rejtett opciós szerződések, titkos paktumokba foglalt politikai kartellek mögött, és ő tartotta életben a Fidesz elnökét a kritikus pillanatokban, amikor hatalma megingott pártján belül, és azon kívül.

Komoly érdemei voltak abban, hogy a Fidesz 2010-ben kétharmaddal kormányra került, 2010 és 2014 között pedig az ország egyik legbefolyásosabb embereként saját irodájából tudta irányítani a törvénykezést egyéni képviselői indítványokon keresztül. Építőipari- és médiavállalatai a ciklus alatt több tízmilliárd forint profitot termeltek.

Orbán és Simicska váratlan, de tulajdonképpen elkerülhetetlen konfliktusa a 2014-es választási győzelem után, hónapok alatt bontakozott ki. A sértett és elárult Simicska barátai és hűbéresei előtt gyakran fogadkozott, hogy megszabadítja az országot Orbántól, de három éven át tartó, változó intenzitású harca elbukott, a 2018-as választásokon ismét kétharmaddal nyert Orbán.

Ketten a világ ellen

A székesfehérvári születésű Simicska és Orbán is a Teleki Blanka Gimnáziumba jártak, később a jogi karon mindketten a Bibó István Szakkollégium diákjai lettek, ahol megalakult a későbbi Fidesz. Orbán az emlékezetes 1989-es Fekete Doboz-interjúban a legokosabb fideszesként beszélt Simicskáról, aki egyébként nem számított alapítónak.

A teljes cikk a 444-en olvasható.